2012. február 4., szombat

Boldog Michele Pini és a kamalduli rózsafüzér

Amikor Camaldoli remeteségének templomában jártam láttam egy szép festményt Boldog Michele Pini kamalduli remetéről. Azt a pillanatot ábrázolja, amikor átveszi Szűz Máriától a rózsafüzért.

Ezt a fajta rózsafüzért kamalduli rózsafüzérnek, az Úr koronájának (Corona del Signore) vagy egyszerűen csak koronának hívják. Egy korábbi posztban már írtam az imádkozás technikai részleteiről, illetve nemrég egy másik blogban röviden írtak a történetéről is. Ezeket most nem ismételném meg.

Amikor II. János Pál pápa a hagyományos rózsafüzért kiegészítette a világosság titkaival, akkor Krisztus nyilvános működésének titkait szerette volna a híveknek megmutatni. A szándék jó volt, talán a módja nem szerencsés. A tradicionális rózsafüzér 150 Üdvözlégye utalás a zsoltárokra, ezért gyakran hívják Máriás zsoltároskönyvnek (Psalterium Marianum/Psalterium BMV). A titkok hármas felosztása a hit megvallásának tervére reflektál: az örvendetes titkokban Krisztus kenózisára (önkiüresítésére), a fájdalmas titkokban halálára (passio), a dicsőséges titkokban pedig a felmagasztalásra, hasonlóan ahhoz ahogyan Szent Pál beszél erről a Filippiekhez írt levelében (Fil 2,6-11).

VI. Pál így beszél erről: „A Boldogságos Szűz Mária rózsafüzérét a hagyomány szerint Szent V. Pius pápa vezette be az Egyházba, aki hitelesen tanította, hogy annak különböző elemei organikus módon vannak elrendezve: »Az üdvösség misztériumainak sora bölcsen három ciklusba lett osztva. Ezek a misztériumok kifejezik a messiási idők örömét, Krisztus megváltó szenvedését és a feltámadott Úr dicsőségét, mely betölti az Egyházat.« Az Üdvözlégy Máriák sora a rózsafüzér különleges jellemzője, számuk pedig összességében a százötven jellegzetes száma, mely bizonyos analógiát mutat a Zsoltárokkal, és ezáltal az áhítatgyakorlat valódi eredetéhez nyúlik vissza. Ez a szám a jól kipróbált szokás szerint van felosztva, tizedekbe osztása az egyes misztériumokhoz kapcsolódik, a már említett három ciklusba rendezve. Ez később az áhítatgyakorlat normális formájaként került a gyakorlatba, és mint ilyen, a jámborság népszerű imájaként vált elfogadottá és a pápai tekintély által jóváhagyva, mely számos búcsúval is gazdagította.”

A hagyományos rózsafüzérnek tehát erős mariológiai jellege van, a kifejezetten krisztológiai elmélkedést szolgáló rózsafüzéreket máshol kell keresnünk. A félreértés elkerülése végett megjegyzem, hogy a két aspektus egyszerre van jelen a legtöbb rózsafüzér-fajtában, de nem egyforma erősséggel. Ezért nem tartom szerencsésnek (és egyes véleményekkel ellentétben összeesküvésnek sem!) a rózsafüzér megváltoztatását. Hiszen párhuzamosan vele léteztek olyan fajták, amelyek Krisztus nyilvános működésére, életére, szenvedésére koncentráltak. Boldog Michele Pini imája éppen ilyen. A fő hangsúly az Úr imáján van - a 33-as szám életének teljességét fejezi ki, az elszórt Üdvözlégyek Krisztus sebeire utalnak, a Hiszekegy az apostolokra emlékeztet bennünket.

Antiveduto Gramatica (+1626) : B. Michele Pini a "Korona" szerzője

Ismert olyan formája ahol egy-egy Miatyánkhoz meghatározott titok és az arról szóló elmélkedés társul. Ennek részletes leírása magyarul itt olvasható. A másik mód az imádkozóra bízza a titkot, amin tíz Miatyánkon keresztül elmélkedni szeretne. A pápák ezt "legális" formának ismerték el, amit az is bizonyít, hogy a búcsúk elnyeréséhez nem szükséges az "előírt" titkokat mondani. Sokkal fontosabb Krisztus életének szemlélése és átelmélkedése.

Ezért amikor jogos szükséget érzünk arra, hogy a rózsafüzér titkait kiterjesszük és így szélesebb elmélkedési anyagot kapjunk, akkor válasszunk bátran az egyház és a pápák által már kipróbált és megszentelt imafüzérekből. Ekkor a kamalduli rózsafüzér (vagy bármelyik másik) nem riválisa hanem komplementere lesz Szent Domonkos rózsafüzérének.

Végül álljon itt egy másik kép Boldog Michele Piniről, amelyen híres rózsafüzérét nem Máriától hanem Krisztustól kapja. A fentiek ismeretében nem véletlenül.

Aurelio Lomi: Krisztus átnyújtja a "koronát" Boldog Michele Pininek (1619)

Nincsenek megjegyzések: