2010. június 3., csütörtök

Tridenti hitvallás

Az alábbi hitvallás egy 1910-es kolozsvári könyvből származik, amelynek témája a halálra való jó készület.

Én N. erős hittel hiszem és vallom, összesen és egyenkint mindazt, ami a római anyaszentegyház által használt hitvallásban foglaltatik, tudniilik: hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, a mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak Teremtőjében. És az egy Jézus Krisztusban, az Isten egyszülött Fiában, ki az Atyától öröktől fogva született, Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, igaz Isten az igaz Istentől; aki született és nem alkottatott, egylényegű az Atyával; ki által mindenek lettek; aki érettünk emberekért és a mi üdvösségünkért alászállt a mennyekből, és a Szentlélektől Szűz Mária méhében megtestesült, s emberré lett; aki meg is feszíttetett érettünk, Pontius Pilátus alatt szenvedett és eltemettetett; aki harmadnap feltámadt az Írások szerint és felment a mennyekbe, ül az Atya jobbja felől; aki ismét eljövendő lesz ítélni eleveneket és holtakat s országának nem leszen vége. És a Szentlélekben, Urunkban és Éltetőnkben, ki az Atyától és Fiútól származik, ki az Atyával és Fiúval együtt imádtatik és dicsőítettik, ki a próféták által szólott. Hiszek egy közönséges és apostoli Anyaszentegyházat; vallok egy keresztséget a bűnök bocsánatára; remélem a holtak feltámadását és az eljövendő örök életet. Ámen.

Elfogadom és erősen vallom az apostoli és egyházi hagyományokat, ugyanazon anyaszentegyháznak többi szokásait és rendeléseit. A Szentírást azon értelemben, melyben vette és veszi az Anyaszentegyház, amelynek tiszte a szent iratok igaz értelméről és magyarázatáról ítélni, elfogadom és soha másként, mint a szent atyák egybehangzó magyarázata szerint, nem értem s nem magyarázom.


Vallom azt is, hogy az új szövetségnek igazán és valósággal hét szentsége vagyon, amelyeket a mi Urunk Jézus Krisztus rendelt, s amelyeket, habár nem mindannyi mindenkinek, az emberi nem üdvösségére szükségesek; hogy ezek a keresztség, bérmálás, Oltáriszentség, penitencia tartás, utolsó kenet, egyházi rend és házasság, s hogy e szentségek malasztot adnak, s közülök a keresztséget, bérmálást és egyházi rendet szentségtörés nélkül ismételten felvenni nem szabad. Ezenkívül elfogadom és vallom a katolikus egyháznak a fentemlített szentségek ünnepélyes kiszolgáltatásában bevett és helybenhagyott szertartásait. Elfogadom és vallom összesen és egyenkint mindazt, amit a tridenti zsinat az eredeti bűnről meghatározott és kimondott. Hasonlókép vallom, hogy a szentmisében igaz, valóságos és engesztelő áldozat mutattatik be az Istennek az éleőkért és holtakért, s hogy az Oltáriszentségben igazán valósággal és lényegileg van a mi Urunk Jézus Krisztusnak teste és vére, lelkével és istenségével együtt, hogy a kenyérnek egész lényege testté és a bornak egész lényege vérré változik, amely átváltozást a katolikus egyház átlényegülésnek nevez. Vallom azt is, hogy csupán egyik szín alatt is az egész Krisztust valóságos szentséget vesszük magunkhoz. Rendületlenül hiszem, hogy van purgatórium, s hogy az ott letartóztatott lelkeken a hívők imádságai segítenek; valamint azt is, hogy a Krisztussal uralkodó szenteket tisztelhetjük és segítségül hívhatjuk, hogy imáikat érettünk az Istennek bemutatják s hogy ereklyéik is tiszteletreméltóak. Erősen vallom, hogy Krisztus és Mária, valamint a többi szenteknek képei megtarthatók s illő tiszteletben és becsülésben részesíthetők. Vallom, hogy Krisztus az Anyaszentegyháznak hatalmat adott, búcsúk engedésére, s hogy azokkal élni a keresztény népnek igen üdvös. Elismerem, hogy a szent, katolikus és apostoli római egyház, minden egyháznak anyja és tanítója, s a római pápának, szent Péter apostol utódjának és Jézus Krisztus helytartójának igaz engedelmességet fogadok és esküszöm.

Továbbá mindazt, amit a szent törvények és egyetemes zsinatok, s kiváltképen a tridenti szent zsinat és a vatikáni egyetemes zsinat előadtak, meghatároztak és kimondottak, különösen a római pápa elsőségéről és tévmentes tanítóhivataláról kételkedés nélkül elfogadom és hiszem; s egyúttal minden ellenkezőt, s bármely az egyház által kárhoztatott és átokkal sújtott eretnekséget, elvetek és átokkal sújtok. És hogy ezt az igaz katolikus hitet, mely nékül senki sem üdvözülhet, melyet most önként vallok és igaznak tartok, az Isten segítségével életem utolsó leheletéig állhatatosan, épen és sértetlenül megőrizni és vallani fogom és amennyiben tőlem függ, alattvalóimmal, vagyis azokkal, kikre gondot viselni tisztem leend, megtartani, taníttatni és hirdettetni igyekszem, én N.N. ígérem, fogadom és esküszöm. Isten engem úgy segélyjen és az Istennek eme szent evangéliuma.

Incta Formam a Summis PP. Pio IV. et Pio IX. praes criptam. V. Rit. Rom. Wessprim.

Nincsenek megjegyzések: