2010. június 11., péntek

Szent Claudio de la Colombiére atya elvei és tanácsai


Ha Isten egyszer a lélek urává lett, nem marad abban tétlen. (14. lev.)
Ne kívánja nyugtalanságában megtudni, vajon igazi-e a szeretet, amellyel Istent szereti. Szeresse csak Őt a homályban és bizonytalanságban is, amelybe önt helyezte. (53. lev.)
Azt kérdezi tőlem, mihez nem szabad ragaszkodnia? Semmihez sem szabad szívünket kötnünk, sem szülőkhöz, sem lelkiatyához, sem a belső vigasztalásokhoz. (47. lev.)
Minden rossz, amit eddig tett, semmi a bizalmatlansághoz képest. (115. lev.)
Szerencsés gyengeség az, amely alázatosságra tanít és arra kényszerít, hogy minden reményünket Istenbe helyezzük. (92. lev.)
Isten minden léleknek rendel olyan lelkiatyát, akit senki más nem tud helyettesíteni, bármennyivel értékesebb is legyen. (48. lev.)
Isten szent jelenlétéről való megemlékezés igen jó imádság. Ha ezzel tud foglalkozni anélkül, hogy magát megerőltetné, akkor nem kell más tárgyat keresnie. (51 és 54. lev.)
Az ember mindenütt szent lehet, ha komolyan akarja. (3. lev.)

3 megjegyzés:

Mária Magdaléna írta...

Magyarul megjelent tőle valami? Miféle levelezésre történik utalás? Végtelenül szükségem volt pont ezekre a mondatokra! Köszönöm.

Romualda írta...

Egy kis idézetgyűjtemény jelent meg tőle, ebből válogattam.

A Szent Szív tüzében. B. Colombiére atya elvei és tanácsai, Jézus Szíve Szövetség kiadása, Budapest 1939.

Mária Magdaléna írta...

Köszönöm. Sajnos úgy tűnik, hiánycikk az antikvárpiacon... :)