2010. június 19., szombat

Aki szívén viselte az Eucharisztiát

Egy nevezetes eucharisztikus csoda, a ma ünnepelt Falconieri Szent Juliannával éppen ezen a napon történt 1341-ben.


Firenzében született előkelő családban. Apja fiatalabb éveiben könnyelmű életet folytatott. Az öregkor küszöbén azonban magábaszállt. Testvérének, boldog Falconieri Eleknek, a szervita rend egyik alapítójának figyelmezetetései is segítették a megtérésben. Rómába ment, meggyónt IV. Orbán pápának. Megtérését komolyan vette és Firenzében hatalmas templomot építtetett a Boldogságos Szűz tiszteletére. Házassága eddig gyermektelen volt, most öregkorára megszületett leánya, Julianna. Nagybátyja Falconieri Elek azt mondta róla, hogy édesanyja nem is leányt, hanem angyalt hozott a világra.

Tizenöt éves korában lemondott örökségéről és Benizzi Szent Fülöp kezéből elsőnek vette fel a "köpenyesek" (mantelláták), a szerviták harmadrendjének ruháját. Haláláig szüleinek házában élt állandó böjtben és szigorú önmegtagadásban. Emiatt súlyos gyomorbajban szenvedett és halála közeledtével az Oltáriszentséget sem tudta magához venni. Kérte tehát lelkiatyját, hogy hozza be a szobájába. Ha már nem tudja magához venni, kérte terítsenek a keblére egy korporálét s tegyék oda a szentostyát. Ezt is megtették. Ekkor történt az ostya-csoda, amelyet az Egyház imádsága és a breviárium említenek: a szentostya eltűnt, ő pedig mosolygó arccal elszenderült. Holttestén, szíve fölött bevésődve ott látták a szentostya lenyomatát, rajta a kereszttel.

Pier Leone Ghezzi: Szent Julianna megkapja a harmadrend szabályzatát, 1725 körül (Róma, S. Marcello al Corso)

Benizzi Szent Fülöpnek Falconieri Szent Juliannának adott tanácsai:

A harmadrendiek tartsák folyton szem előtt, hogy az ő hivatásuk e világon a küzdés és az ő saját rossz hajlamaik legyőzése.
Hogy magukat a fájdalmas Anyához hasonlóvá tegyék, becsüljék a fájdalmat többre az örömnél, a világi szórakozások Isten szolgálatával nem egyeztethetők össze.
Családjuk körében szeretettel működjenek és a gyakran zavart okozó fölösleges aggodalmaktól tartózkodjanak.
Ájtatosságaik végzését hozzák összhangba a család békéjével, mert Istennek szolgálata - a bűnt kivéve - mindennel összeegyeztethető, a rendes kötelességek teljesítését pedig sohasem akadályozza.
A világ gyakran gúnyolja az ájtatos, visszavonult lelkeket: de ők ne törődjenek azzal és jusson eszükbe mindig az Apostol szava: "Ha én az embereknek óhajtanék tetszeni, nem lennék Krisztus szolgája."
Iparkodjanak mindig hasznosan foglalkozni, mert a tétlenségből sok rossz fakad s az üres szív gyakran világi hiúságokkal telik meg.
Szomorúságaikban forduljanak Istenhez s a szomorúak vigasztalójához, a fájdalmas Szűzanyához, nem pedig a gyarló teremtményekhez.
Kerüljék a világ nagyrabecsülését, de az ájtatosság örve alatt sohasem vessék meg embertársaikat.
(forrás: A szerviták világi harmadrendjének kézikönyve, Budapest 1943.)

Ó Isten dicső szent szüze, Szent Julianna, ki mennyei Jegyesed szerelmétől lángolva a földi vágyaknak erős lélekkel ellenálltál, nyerd meg nekünk isteni Jegyesedtől azt a kegyelmet, hogy végső halálküzdelmünkben hatalmas Urunkat, Jézus Krisztust az Oltáriszentségben magunkhoz vehessük és Őt a mennyei hazában örökkétartó örömök közt szemlélhessük. Ámen.

4 megjegyzés:

Reina Nicolasa írta...

Ezzel a díjjal szeretném meglepni a kedves Blogszerzőt és ösztönözni a további munkára! http://k-k-s.blogspot.com/2010/06/kreativ-blogger-dij.html

Romualda írta...

Köszönöm a díjat és azt, hogy rám is gondoltál:)
Ha azonban mindenki betartja a hét pontot és szépen továbbküldi, akkor egy idő után mindenkinek lesz...
Ne legyek ünneprontó, igaz?

Reina Nicolasa írta...

Hát valóban... De nem baj, meg lehet szegni a szabályt talán. :)

Romualda írta...

Rendben, a hét mondat magamról:
1. Nemrég tudtam meg, hogy Pünkösdvasárnap születtem.
2. Tízévesen bérmálkoztam és azért választottam Máriát, mert ő a legnagyobb szent. Most sem bántam meg.
3. A régi rítusú mise olyan számomra, mint egy autópálya, ahol a lehető leggyorsabban eljutok Istenhez. Zavaró és lassító tényezők nélkül.
4. Szeretem a barokk búcsújáróhelyeket mindenhol a világon.
5. A három evangéliumi tanács közül számomra az engedelmesség a legfontosabb.
6. Minden évben egyszer-kétszer egy pár napot egyedül töltök. Ezek nagyon fontos napok, akkor is ha lelki szárazságban telnek.
7. Nagyon szeretem a levendula illatát és színét.