2010. május 8., szombat

Pompeji Rózsafüzér Királynője


Manapság rengeteg magánkinyilatkoztatás "történik" és sajnos egyre többet publikálnak. A sajnost arra értem, hogy gyakran ellenőrizhetetlen, giccses és (horribile dictu) eretnek írások fénysebességgel látnak napvilágot, jóhiszemű boltvezető kirakja a polcra pl. az Ecclesiában, a nép meg viszi, mint a cukrot. Nekem személy szerint Valtorta Mária írásaival is komoly gondjaim és fenntartásaim vannak, de azokat legalább XII. Piusz átnézte és engedélyezte kiadásukat. Rengeteg rózsafüzér terjed a magánkinyilatkoztatásokhoz köthetően vagy azoktól függetlenül. Ezekre is igaz, amit a magánkinyilatkoztatásokkal kapcsolatban elmondtam. Miért nem elevenítjük fel a régi, Szűzanya által adott, Egyház által megerősített rózsafüzéreket?

A mai napon ünnepeljük a Pompeji Rózsafüzér Királynőjének májusi ünnepét (a másik október első vasárnapján van). A kegyhely megalapítója és az ájtatosság elterjesztője Boldog Bartolo Longo, akinek az élete meglehetősen regényesen alakult, míg sátánista papból a Szűzanya elkötelezett szolgájává vált. Életének és művének hazai megismertetését Dr. Diós István atya áldozatos munkája tette lehetővé, én is ekkor találtam rá erre a kegyelmi forrásra.

II. János Pál pápa így méltatja őt Rosarium Virginis Mariae apostoli levelében:

"Lehetetlen volna megszámlálni a szentek seregét, akik a rózsafüzérben találták meg a megszentelődés hiteles útját. Legyen elég emlékezni Grignion Szent Lajos Máriára, aki nagyon értékes könyvet írt a rózsafüzérről, vagy a kortárs Pietrelcinai Pio atyáról, akit az imént avathattam szentté, vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: "Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére, annak az ókori városnak a romjain, melyet éppen megérintett az evangélium, mielőtt 79-ben a Vezúv lávája eltemette, és csak századokkal később bontakozott ki hamujából a klasszikus műveltség fényének és árnyainak tanújaként. Bartolo Longo egész életművével, de különösen a "Tizenöt szombat” ájtatosságával a rózsafüzér krisztológiai és kontemplatív lelkületét tárta elénk, s ehhez nagy bátorítást és támaszt kapott "a rózsafüzér pápájának” nevezett XIII. Leóban."

A 2002-ben kiadott apostoli levélhez kapcsolódóan a Szent István Társulat 2003-ban kiadta A Rózsafüzér imakönyvét, majd 2008-ban Boldog Bartolo Longo írását a kegyhely történetéről (A Pompeji Rószafüzér Királynője kegytemplom története). Ebben az évben pedig külön füzetben olvasható a Rózsafüzér tizenöt szombatja ájtatosság.

A Szűzanya a fentebb említett gyakorlatokon kívül egy másik hathatós imaformát is nekünk ajándékozott Pompejben. Ez a "csodálatos rózsafüzér" vagy 54 napos rózsafüzér novéna. A Madonna 1884. március 3-án megjelent a halál küszöbén álló Fortuna Agrellinek, akinek gyógyulásáért családja már sokat imádkozott és így szólt hozzá: "Valahányszor kegyelmeket kérsz tőlem, végezz el három Novénát a 15 tizedes rózsafüzér elimádkozásával, és másik három Novénát hálaadásul." A kis Fortunatina mindent rendeben elvégzett és csodálatosan visszanyerte egészségét.

A Novéna végzésének módja a következő: egy Novéna 9 napból áll. Ezalatt háromszor mondjuk el a teljes rózsafüzért (ha a legújabb titkokkal nem számolunk). A kérő Novéna 3x9 nap (27 nap). A hálaadó Novéna hasonlóan 3x9 nap (27 nap) így 54 napig imádkozzuk folyamatosan a rózsafüzért valamilyen szándékra. A kérő és hálaadó Novénának külön bevezető imádságai vannak, amelyeket Longo írt, ezek a A rózsafüzér imakönyvében megtalálhatóak (194-203. oldal). A hálaadó Novénát a kérés teljesülésétől függetlenül el kell végezni.

Egy séma a végzés módjára lentebb. Mivel ez angol oldalról származik a J betű (joyful) az örvendetes, az S ( sorrowful) a fájdalmas, a G (glorious) a dicsőséges titkokat jelenti.

Az ájtatosságnak a Facebookon külön rajongói csoportja van, a kegytemplom pedig ezen a lapon érhető el: http://www.santuario.it/

5 megjegyzés:

R K írta...

Kedves ROMUALDA,

a http://kamalduli.blogspot.com/2010/05/pompei-rozsafuzer-kiralynoje.html címen bukkantam rá a 'Pompeji Rózsafüzér Királynője' bejegyzésedre, amelyben hivatkozol Bartolo Longonak a Szent István Társulat által 2003-ban kiadott 'A Rózsafüzér imakönyve' c. művére (azon belül is a 194.-203. oldalakra).

Mivel minden jel szerint a könyv már nem kapható, ezúton szeretnélek megkérni az említett oldalak lefotózott, vagy beszkennelt másolatainak elküldésére (illetve bármely, a kilenced imádkozásának módjával kapcsolatos útmutató másolatára is, amely a könyvben szerepel).
E-mail címem: bobkiss[pont]eu[kukac]gmail[pont]com

Segítségedet előre megköszönve és életedre az Úr áldását kérve maradok tisztelettel,

Kiss Robi

Romualda írta...

Kedves Robi!

A könyv a Szent István Könyvesbolt webáruházában kapható:
https://szitkonyvek.hu/?old=termek&id=348&vev=&mennyiseg=

Romualda

R K írta...

Kedves Romualda,

köszi gyors válaszodat, de ez nem ugyanaz a könyv, amelyre hivatkozol (azaz 'A Rózsafüzér imakönyve').

A szóbanforgó könyv már sajnos nem kapható sem a SZIT-nál, sem az Új Ember-nél. Felvidékiként pedig eléggé korlátozottak az anyaországi könyvesbolti böngészési lehetőségeim...

Romualda írta...

Kedves Robi!

Nekem mindkét könyv megvan. A rózsafüzér imakönyve megegyezik a belinkelt könyvvel, csupán egy bővítés van benne: tartalmazza II. János Pál Rosarium Virginis Mariae apostoli levelét és egy elmélkedés-kiegészítést a világosság titkaival kapcsolatban. A kilenced imái a könyv végén találhatóak 237-248. oldalon. Sajnos nincs lehetőségem szkennelni, de érdemes megvenni a könyvet.

R K írta...

Szia! Ez nagyszerű infó! Ugyanis ezen állt és bukott a dolog. Azt hittem ugyanis, hogy tartalmilag teljesen eltérő könyvekről van szó.

Ezek után nem kérdés, hogy megveszem a belinkeltet.

Nagyon szépen köszönöm a segítségedet!!