2010. május 26., szerda

Néri Szent Fülöp pünkösdje

A mai nap szentjét Néri Szent Fülöpöt legtöbben a Legyetek jók ha tudtok című filmből ismertük meg először. A derűs alkotás azonban hallgat Fülöp életének ú.n. pünkösdi csodájáról, amikor Isten - első alkalommal - megjelent neki.

Fülöp gyakran vonult vissza a Szent Sebestyén-templom katakombáinak magányába, nemegyszer ott töltötte éjszakáit is, imádkozásba mélyedve. 1544-ben szokása szerint a katakomba egy kis helyiségében tartózkodott, és éppen elmondott egy rövidke imát pünkösd napján. Gallonio, a Szent legrégebbi életrajzírója szerint: "Fülöp szokásai közé tartozott az is, hogy mindennap imádkozott a Szentlélekhez, akitől a legnagyobb alázattal az irgalom és a kegyelem adományát kérte. Pontosan ezt tette a már említett napon is, amikor imádkozás közben egyszer csak hirtelen támadt viharként megjelent a Szentlélek, s mindent elsöprő szeretete, aminek következtében szíve szó szerint a mellkasába ugrott, mégpedig kívülről is látható módon! Olyan látványt nyújtott, mintha ki akarna törni teste börtönéből, hogy szabadon szárnyalhasson az ég felé." Pietro Consolini, utolsó éveinek egyik bizalmasa (nem sokkal 1643-ban bekövetkezett halála előtt) pedig azt mesélte, hogy Fülöp látta, amint behatol a szájába egy tüzes golyó, majd továbbszáguld mellkasán keresztül, s egyenesen a szívénél áll meg. Olyan erővel égette ez a belső tűz, hogy Fülöp végül a földre vetette magát, s felkiáltott: "Uram, elég, nem bírom tovább!"

Cristoforo Santanna: Fülöpnek megjelenik a Szentlélek
(San Giovanni in Fiore, Santa Maria della Sanita-templom freskója, 1792)

Ez az esemény nem vált szélesebb körben ismertté és ennek legfőbb oka maga Fülöp volt. Hihetetlenül taszította az önhittség és a magamutogatás minden formája, ezért úgy döntött, hogy egészen élete végéig hallgat a történtekről. A pünkösdi élmények azonban külső megnyilvánulásaikban sem tűntek el nyomtalanul. Orvosa Andrea Cesalpino így nyilatkozott: "1593-ban hívtak, hogy Fülöp atya megbetegedett. Erős szívdobogást állapítottam meg, csakhogy ez nem volt új keletű, hallottam, hogy már ifjúkorában is megfigyelhető volt nála. Megpróbáltam kideríteni az okát, ezért megvizsgáltam a mellkasát. Az erősen megnagyobbodott szív közelében kitapintottam egy duzzanatot. A jelenséget sajnos csak halála után értettem meg: a mellkas felnyitásakor láttuk, hogy azon a helyen a bordák el voltak törve, a csontok pedig elváltak a porcoktól. Ez tette lehetővé, hogy a szív mintegy nagyobb teret kapott, ahol szabadon emelkedhetett és süllyedhetett. Arra a következtetésre jutottam, hogy természetfeletti jelenséggel állok szemben... Isten megtalálta a módját, hogy az erős szívdobogás ellenére se sebesítsék meg a kemény bordák a szívet. Más magyarázatot egyszerűen nem találok arra, hogy ezzel a betegséggel mi módon élhetett volna meg ilyen magas kort."

Az írás forrása és további történetek Paul Türks: Néri Szent Fülöp, az öröm prófétája című kiváló művéből (Kairosz Kiadó, 2006)

1 megjegyzés:

Begyik Tibor írta...

Kedves Romualda!

Hihetetlen módon egyet értek Önnel , a "magánkinyilatkoztatások" és a "mindenféle rózsafüzérek" terjedéséről alkotott véleményével! Én is vezetek egy blogot, és örömmel találkoztam a "párhuzammal"!
Isten áldja, és BUÉK eredményes evangelizációban!
begyiktibor@gmail.com