2010. április 26., hétfő

Kockafejű liturgikus reform


Sajnos itten érintve vagyunk....
A Rorate Caeli blog mai hírében (eredetije messainlatino.it) arról tudósít, hogy Montegiove kamalduli monostorában (ahol jelenleg 7 szerzetes és egy apáca él) csak vasárnap és ünnepeken mutatnak be szentmisét. Azt is ezen a... min is?

2010. április 23., péntek

A kamalduli rend emblémája

A kamalduli oblátus a végső elköteleződés alkalmával egy medált kap, rajta a kamalduli rend emblémájával. Ennek az ősi eredetű ábrázolásnak a gyökerei egészen az ókeresztény korig nyúlnak vissza. Mozaikokon, falképeken gyakran feltűnik az "egy tálból falatozó" pávák (ritkábban galambok) alakja.



A kamalduli címerben két fehér galamb iszik egy kehelyből, fölöttük pedig fényes csillag ragyog.

A kehely az Eucharisztiát, Krisztus örök, életetadó Húsvétját szimbolizálja. Mivel régen a páva az örök életet jelenítette meg, ezért a hívők, akiket Krisztus teste és vére táplál szintén örök életet nyernek. A madarak színe a kamalduliak habitusához hasonlóan fehér. Kezdetben a rend tagjai fekete öltözetet hordtak, de később a legszegényebbek ruháját viselték, ami festetlen gyapjú volt. A galambok emlékeztetnek az Evangéliumra: "Legyetek egyszerűek, mint a galambok." A csillag Jákob csillagát szimbolizálja, amit Bileám látott feltűnni, de jelenti Betlehem csillagát, amely a bölcseket a Kisdedhez vezette. A címer alatt gyakran olvasható az Ego vobis, vos mihi felirat. Én a tiéd, te az enyém - ez az istenszeretet teljességét foglalja össze.

A képen látható forrás Camaldoli monostorában található, ebből hordják naponta a vizet réz edényeikben a szerzetesek saját használatukra.

2010. április 10., szombat

A pápával vagyunk!

Az imában való elkalandozásról

Ha a lelked kószál és vándorol,
óvatosan hozd vissza a helyére
és helyezd gyöngéden a Te Urad, Istened jelenlétébe.
És még ha egész életedben mást sem tettél volna,
csak a szívedet hoztad vissza és újra Isten jelenlétébe helyezted,
bár az mindig újra elkalandozott, miután te azt visszahoztad,
akkor már az életed beteljesedett.
(Szalézi Szent Ferenc)

2010. április 6., kedd

Pászka - tradicionális orosz húsvéti édesség


Hozzávalók: 1 kg tehéntúró, 300 gr porcukor, 3 tojás, 250 gr sütőmargarin, 140 gr tejföl, 1 csomag vaníliáscukor, 70 gr mazsola, 80 gr mandula vagy dió, 1 citrom reszelt héja.

A pászkát már csütörtök este elkészíthetjük.

A mazsolát jól megmossuk, megszárítjuk. Ha mandulát használunk, azt meghámozzuk és ugyanúgy, mint ha diót használnánk, apróra vagdossuk - fontos, hogy ne daráljuk! Ha ízlésünk úgy kívánja, meg is piríthatjuk.

A jól kifacsart túrót a mazsolával ledaráljuk húsdarálón vagy turmixszal apróra törjük. A tojássárgáját 150 gr cukorral és a vaníliáscukorral jól kikeverjük, a fehérjét külön habosra (de nem keményre) felverjük a maradék cukorral.

Fokozatosan mindent összekeverünk: a mazsolás túrót, az előre felolvasztott margarint (ne legyen túl meleg), majd hozzáadjuk a kikevert sárgáját, tejfölt, a fehérjéből felvert habot, majd a diót, és a citrom reszelt héját. Mindezt jól átkeverjük.

Most következik a pászka főzése. Az edényt, amiben mindent összekevertünk, forró víz fölé helyezzük, és állandó keverés mellett összefőzzük a masszát. Amikor levettük a tűzhelyről és már csak épp, hogy langyos, átrakjuk a formába.

A mennyiségnek megfelelő nagyságú formát kiöblítjük hideg vízzel. Gézzel kibéleljük úgy, hogy a forma belsejében ne csomósodjon össze, mert akkor a gyűrődés mintázata a pászkán marad. Hagyjunk elég gézt a forma szélein túl is, hogy majd be tudjuk vele takarni a masszát. Ez fontos, hogy majd a savót ki tudjuk nyomkodni a pászkából.

A kisajtolt és kihűlt pászkát hűtőben tároljuk, egy nehezéket téve rá. Ezért a formát egy másik, nagyobb edénybe tesszük, hogy abban maradjon a kifolyt lé.

Óvatosan borítsuk majd ki, nehogy eltörjön a pászka. A tetejét kereszttel, “Krisztus Feltámadt“ írással díszíthetjük.

Recept forrása: hodigitria.hu.cz (szimandron.hu)
Kép forrása: flickr.com http://farm4.static.flickr.com/3518/3458195659_20f9e1916e.jpg

2010. április 4., vasárnap

A kenetvivő asszonyok mi vagyunk


A húsvétvasárnapi evangélium szakasza Szent Márk szerint:

Mikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna és Mária, Jakab anyja és Szalóme illatszereket vásároltak, hogy elmenjenek és megkenjék Jézust.
A hét első napján korán reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Azt kérdezték egymástól: "Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt ajtajából?" Amikor azonban körülnéztek, azt látták, hogy a kő már el van hengerítve. Igen nagy volt ugyanis. Bementek a sírboltba. Jobbkéz felől egy ifjút láttak ülni hosszú fehér ruhába öltözve, és megrémültek. De az így szólt hozzájuk: "Ne féljetek! A megfeszített Názáreti Jézust keresitek? Feltámadt, nincs itt. Íme, itt a hely, ahová tették őt. Menjetek el, s mondjátok meg tanítványainak és Péternek: "Előttetek megy Galileába, ott majd meglátjátok őt, amint megmondta nektek."

A nagyszombati vigiliamisében Philip Crossey atya (Opus Dei) arról beszélt, hogy mindennapjainkban sokszor megéljük a kenetvivő asszonyok misztériumát. Isten egy nagy követ hengerít az életünkbe, ami gyakran nagyobbnak tűnik, mint az, ami Krisztus sírját zárta el.
Elfogadjam az újabb gyermeket? Igent mondjak a tisztességtelenül szerzett pénzre? Megszakítsam ezt a kétes emberi kapcsolatot? Feltesszük azt a kérdést, amit Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalome is megkérdeznek: "Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt ajtajából?"
Maga Isten siet a segítségünkre ebben, ha elfogadjuk kezéből a szenvedést, ha igent mondunk törvényeire. Akkor látni fogjuk, hogy "a kő már el van hengerítve". A Krisztus parancsait komolyan megélő keresztény gyakran nevetség tárgyává válik. - Te hiszel egy ilyen Egyházban, ilyen papokban? Miként a kenetvivő asszonyok sem törődtek a gúnnyal vagy a veszéllyel, hanem "figyelték, hogy hová helyezték" az Urat midőn eltemették, "aztán hazatértek, illatszereket és keneteket készítettek", hogy vasárnap kora hajnalban felkeressék a sírt, úgy mi is csak Krisztust keressük és ne az emberek tetszését.

"Az asszony erősebb, mint a férfi és hűségesebb a szenvedés órájában. - Mária Magdolna, Mária Kleofás és Szalóme! Egy csoport asszony, ha bátor, mint ezek, a fájdalmas Szűzzel egyesülve, mily hatalmas lélekmentő munkát végezhetne a világban!"
(Szent Josemaría Escrivá: Az Út 982.)

2010. április 2., péntek

Nagypéntek


Ez a kedvenc képem a rendalapító atyáról.
Krisztus keresztje alatt balra Szent Benedek, jobbra Szent Romuald ül, Szent Ferenc pedig középen átöleli a feszületet. A képet Lorenzo Monaco kamalduli szerzetes festette 1405-1407 körül.