2010. március 28., vasárnap

Róma, Aventinus 2010. március 27.

Parco Savello

Nem, nem én jártam tegnap arra, hanem a húgom. Köszönöm neki, hogy rám gondolva készített néhány fényképet az Aventinuson. A képeknek különleges aktualitást ad, hogy a kamalduli nővérek készítik-fonják a virágvasárnapi pápai szertartáson használatos pálmákat.

Monastero di S. Antonio abate

2010. március 20., szombat

Szent Benedek ünnepére - Montecassino régi képeslapokon












Monte Cassino - (ejtsd: monte kaszino), 519 m. magas hegy Caserta olasz tartományban, amely Cassino város fölött meredeken emelkedik ki és amelyen az ókorban Apollo temploma állott. E hegyen alapított Szt. Benedek 529-ben kolostort, amely a nyugati szerzetesrendek mintakolostorává lett; pompás épületei, értékes okirattára, nagy gazdagsága, könyvtára és szerzeteseinek tudományos működése a középkorban nagy hírre emelték. Miután a beneventumi longobardok elpusztították, II. Gergely pápa újra fölvirágoztatta és Nagy Károly nagy kedvezményekkel látta el. 937. a magyarok is ostromolták a kolostort, de be nem vehették és mindössze nehány elfogott barát után váltságdíjat szedtek a kolostortól. erődítményei dacára a IX. sz.-ban a csaracénok oly keményen ostromolták, hogy a szerzetesek kénytelenek voltak Teanóba menekülni. Csakhamar azonban a kolostor újra föllendült és a XI. sz.-ban Richer és Dezső apátok korában érte le a legnagyobb virágzását és egyikévé lett a Gergely-féle párt fő támasztékainak. 1504. a spanyolok a franciák ellen viselt háborúkban földúlták. 1866. a kolostort szekularizálták; a kolostor épületét számos szobrával, az 1727. újra épített pompás templomot szép festményeivel együtt nemzeti tulajdonná nyilvánították és az ott lakó 30 szerzetes őrizetére bízták, akik egy papnevelő intézetet, internátussal egybekötött gimnáziumot tartanak fönn és azonkívül az okirattárnak és könyvtárnak legértékesebb példányait bocsátják közzé.

1944. február 15-én az Egyesült Államok légiereje lebombázta kolostort, amely teljesen megsemmisült, csak a kripta (Szent Benedek sírjával) maradt épségben. Ezt követően a környéken állomásozó német csapatok állásokat foglaltak a kolostor romjai között. A hegy és környéke hosszú ideig tartó véres csaták színterévé vált.

(Pallas Nagylexikon, Wikipedia)

2010. március 19., péntek

Szent József a hallgatás tanítója és mestere

Kezembe került egy aprócska füzet az Ecclesia polcáról - gondviselésszerűen a mai napon. Maria Veronica Rinderer kármelita nővér rövid írása Szent József aki elvezet az Istennel való egyesüléshez címmel. A többi írástól az különbözteti meg, hogy a ma ünnepelt szentet a hallgatás tükrében mutatja be. Egyszerűen, mélyen.

"Egyetlen szent sem mutatja ilyen világosan, hogy Isten a hallgatásban beszél, hogy Isten a csendben szeret és ajándékozza magát. Azért kaptuk Szent Józsefet példaképül, patrónusul mindazoknak akiknek hallgatás a hivatása. De pártfogója mindazoknak, akik hallgatni akarnak vagy hallgatniuk kell, hogy az Isten szerető hallgatása védőn beburkolja őket."

2010. március 16., kedd

Szent József kultuszának kialakulása és fejlődése

A korai kereszténységben Szent József helyzetét főleg Mária helyzetéhez viszonyítva határozták meg. Így amikor a zsidók kétségbe vonták Mária szüzességét és ezáltal Krisztus isteni eredetét, az apokrif írások szerzői azzal reagáltak, hogy Józsefet idősnek és Máriával szűzi házasságban élőnek tüntették fel. Jakab Protoevangéliuma szerint éppen azért vonakodik Máriának gondját viselni, mert öreg és gyermekei vannak.


József a középkori ábrázolásokon ott kap központi és aktív szerepet, ahol Mária tisztaságára történik utalás, ilyen a József kételyei vagy a József álma-jelenet. József neve a reichenaui kolostor martyrologiumában tűnik fel először. 1074 körül oratóriumot szentelnek tiszteletére Pármában, majd 1129-ben templomot Bolognában. 1254-ben Joinville kápolnájának lesz védőszentje, ahol Jean de Joinville a keresztes hadjárat zsákmányaként elhelyezi József övét. A relikviák kivétel nélkül másodlagos ereklyék: botját a firenzei Santa Maria degli Angeli kamalduli templomban őrzik, gyűrűjét 1477 óta Perugiában tisztelik, Aachenben és a római Sant’ Anastasiában ruhadarabokat találunk.


Joinville, Szent József öve


A Legenda Aurea nem szentel neki túl sok figyelmet, a teológusok házasságának természetéről, Krisztus nevelőapjaként és Mária jegyeseként betöltött szerepéről vitatkoztak. A marginális szerep azonban lassan, de biztosan alakul át egy Krisztust tápláló és szeretgető atya képévé, a mennyei Atyaság földi tükrének mintájára.


A ferencesek voltak kultuszának zászlóvivői: a lyoni zsinaton (1274) Szent Bonaventura már ajánlotta Szent József tiszteletét, tanítványa, Petrus Olivi pedig traktátust is fogalmazott tiszteletére, az 1399-as nagykáptalan pedig március 19-ét felvette a rendi Martyrologiumba. Svédországi Szent Brigitta (1302-1373) látomásaiból kiindulva József gyertyával vagy lámpással tűnik fel a karácsonyi képeken, jeleként annak a világosságnak, amely a világba jött.


Jean Gerson (1363-1429) a párizsi egyetem rektora szerette volna Konstanzban meggyőzni a zsinati atyákat 1416-ban, hogy a skizma ügyét bízzák Szent Józsefre, cserébe vállaljanak kötelezettséget arra, hogy liturgikus ünnepét bevezetik a római kalendáriumba. Gerson mentora, Pierre D’Ailly(1350-1420) nyomdokain járt ekkor, aki a Tractatus de duodecim honoribus S. Joseph című – ugyanabban az évben megjelent - művével igyekezett előremozdítani az ügyet. Sienai Szent Bernardin (megh. 1444) arról beszélt a híveknek, hogy Krisztus gondviselője derűs öregember volt és nem az a melankolikus típus, ahogyan gyakran ábrázolták. Szent József a Krisztusra koncentráló Istenanya (vita contemplativa) mellett a vita activa megtestesítője lesz. A hivatalos elismerést végül a ferences IV. Sixtus pápa adta meg kultuszának 1479-ben, amikor az ünnepet felvette a római breviáriumba. XV. Gergely pápa 1621-ben március 19-ét a parancsolt ünnepek rangjára emelte.

2010. március 12., péntek

Az egykori kamalduli kolostor Nápoly fölött - képeslapokon

Egy régebbi bejegyzésben már láthattuk a hajdanvolt nápolyi kolostort, most egy újabb válogatás következik:

A kolostor épületegyüttese madártávlatból

A szerzetesi templom belseje

A remeteség belső udvara

Zsolozsma közben


Rekreációs terem, a ritka összejövetelek helyszíne

2010. március 10., szerda

Kis pénzből messzire - néhány gondolat a lelki zarándoklatról

Galambok a római San Clemente bazilika előtt

1994. február 5-én jártam először Rómában a szüleimmel. Egy nap volt az egész, nem volt pénzünk a szállásra. Reggel megérkeztünk a Terminire, végigfutottuk a várost és este már hazafelé zötyögtünk (éppen nem sztájkoltak az olasz vasutasok). 1996. március 30-án Virágvasárnap előtti szombaton másodszor és utoljára láttam a Várost. Bedobtam a Trevi-kútba a kötelező pénzérmét és kértem Szent Pétert, hogy hozzon vissza még ide. Semmi. Később a Szentév (2000) során felmerült, hogy jó lenne menni, de akkor ugye a tömeg, meg a zsúfoltság. Elmaradt.
Sokszor álmodom, hogy Rómában vagyok. Nincsenek visszatérő álmaim, de ez az egy a Nagy Jubileum óta társamul szegődött. Akkori lelkivezetőmmel egyetértésben ezt a szent honvágyat úgy csillapítottuk, hogy egy üres határidőnaplóba elosztottam a római templomokat és "végigjártam" őket.

A lelki zarándoklatnak, mint áhítatgyakorlatnak meglehetősen kevés figyelmet szentelnek manapság. Talán, mert minden könnyen és gyorsan elérhető?

A Magyar Katolikus Rádió 2006-ban sugározta Gyürki László atya Szent helyek üzenete című 48 részes műsorát, amely szerkezetében és lelkiségében a lelki zarándoklat szép példája. Később az adás kibővített anyaga könyvben is megjelent a Jel Kiadónál. A régi Misekönyvben a stációk hasonló célokat szolgálnak. Az aznapi szentmisét lélekben abban a templomban és annál a szentnél ünnepeljük, akit a Misekönyv aznapra rendel. A szentlecke és az evangélium kiválasztása gyakran csak a stáció ismeretében válik világossá.

Nagyböjtben tehát a legjobb rábízni magunkat a liturgiára. Nézegessünk képeket a stációs templomról, olvassunk róla. Milyen művészeti értékei vannak, milyen ereklyéket őriznek ott? Ehhez ajánlom Dr. Tóth K. János Római virágszedés (Bécs, 1988) című könyvét, aki a lateráni székeskáptalan levéltárosaként részletesen és olvasmányosan bemutatja a fontosabb templomokat. Katalógusszerűen szinte a teljesség igényével sorolja fel Róma 240 templomát Péteri Pál könyve, amely már több (bővített) kiadást megért. Böjti időn kívül tetszés szerinti sorrendben "kereshetjük fel" a templomokat és akár több napot is elidőzhetünk bennük.

Milyen viszonyban áll egymással a valóságos zarándoklat és a lelki síkon megtett út?

A kérdést legjobban az áldozás-lelki áldozás fogalompárral világíthatjuk meg. Talán nem árt röviden tisztázni min alapul a lelki áldozás létjogosultsága.

"A lelki áldozás olyan ájtatossági gyakorlat, mely Jézussal egyesít az eucharisztiában, de nem a szentség vétele által, hanem olyan erős vágyakozás eredményeképpen, mely a szeretettől éltetett hitből ered. E gyakorlat hatásai hasonlóak a szentáldozáséihoz, de az intenzitásuk kisebb, hiszen az áldozás tökéletes módja a szentség valóságos vétele. Néha előfordulhat, hogy a hatások nagyobbak, mint azok, melyek a szentostya vételekor fellépnek, mégpedig akkor, ha a diszpozíció tisztább. A lelki felkészülés azonos állapotában azonban határozottan kisebbek, mint az eucharisztikus áldozásnál, hiszen a lelki vágyáldozás hatásai nem ex opere operato (az isteni közreműködés erejénél fogva) keletkeznek, hanem csak ex opere operantis (az egyén lelki állapotának eredményeképpen), és így azzal arányosak." (Don Giuseppe Rottoli)

Ennek megfelelően a lelki zarándoklatnál is elsődleges a lelki felkészülés és állapot. Egy áhítattal, összeszedetten végzett "utazás" esetenként több kegyelmet ad végzőjének, mint egy valóságos, de hanyagul és világias keretek között történt látogatás a szent helyeken.